A hajas fejbőrön olykor igen nehéz megtalálni a vérzés pontos helyét, ebben az esetben célszerű minél nagyobb felületet fertőtleníteni. Ha a baleseti mechanizmus arra utal, ne feledkezzünk meg róla, hogy akár több sebzés is keletkezhetett, pl. üvegszilánkos sérülés esetén. A fertőtlenített sebzésre mull-lapot helyezünk, majd ún. sapkakötést készítünk. A fejsérültnek indokolt orvosi segítséget kérni.

Jó tudni!

A legtöbb baleseti sérülés nem súlyos, ennek ellenére fel kell készülnünk arra, hogy komolyabb esetekben is elsősegélyt nyújthassunk.

Bár a vérzés a legszembeötlőbb, fontos, ha a fejet ütés érte, vizsgáljuk az agyrázkódás jeleit is! Ha a kötés átvérzett, ezt sem vesszük le, hanem újabbat helyezünk rá, ügyelve arra, hogy a sérült terület fölé nagyobb nyomást gyakoroljunk. Indokolt lehet, ha a sérülésre néhány percig (gumikesztyűs) kézzel mull-lapot nyomunk.

Mit tesznek a kiérkező mentők?

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátás csak nagy általánosságban igaz, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.

• A fejsérült első vizsgálata a tudatállapot megítélése.
• Fontos, hogy a vérzés lesz a legszembeötlőbb tünet, de a fejsérülteket egyéb szempontból is meg kell vizsgálni, keresni kell további sérülések esetleges meglétét.
• Ellenőrizni kell látható-e vérzés az orr- és hallójáratból, megjelentek-e az agyrázkódás jellegzetes tünetei.
• Természetesen a hajas fejbőrt is ellenőrizni kell, hiszen sokszor nehezen vehető észre dúsabb hajzat esetén a sérülés.
• Kórjelző lehet a beteg egyéb mérhető paramétere, pl. vérnyomás, pulzus, vér oxigén szintje.
• Nem mindig egyértelmű, hogy mi okozta a sérülést. Amennyiben rosszullét előzte meg, nem pusztán elesésből, vagy ütéstől származott, további vizsgálatokat kell végezni, pl. vércukor ellenőrzés, EKG-készítés.

forrás: https://www.hazipatika.com/eletmod/veszelyben/cikkek/fejserulesek_es_ellatasuk

Göbl Gábor: Oxyológia 2001